Nem véletlen, hogy a felszámolási eljárás bemutatásának egy komplett cikksorozatot szenteltünk. Néhol bonyolult és kellőképpen összetett, melyet nem érdemes félvállról venni és jó ha az ember tisztában van a folyamatokkal.
Az előző két cikkünkben szó esett minden olyanról, amivel érdemes cégvezetőként tisztában lenned, hogy mikor indul el a felszámolási eljárás és kik a résztvevői, hogy mikor állapítható meg fizetésképtelenség, hogy pontosan mi szerepeljen a fizetési felszólításban, hogy miután elfogadásra került a felszámolási kérelem, hogyan tovább és még sok ehhez hasonló nagyon fontos részlet. Ahhoz, hogy pontosan tisztában légy a folyamatokkal, és ha még nem tetted volna, akkor olvasd el az első részt és a második részt is.
A cikksorozat harmadik részében pedig szót ejtünk minden olyanról, ami eddig még hiányzott a teljes képhez. Tarts velünk!
HATÁRIDŐN TÚL ADTA BE AZ IGÉNYÉT – MINDEN VESZVE VAN?
A válasz: sajnos igen. Ha hitelezőként elmulasztottad bejelenteni követelésed 180 napon belül, akkor könnyes búcsút inthetsz az igényeidnek. Ez a határidő ugyanis jogvesztő. Ezt követően már csak ún. „behajthatatlansági nyilatkozatot“ kérhet a felszámolótól, melynek segítségével kivezetheti a tartozást a saját könyvelésből.
A FELSZÁMOLÓ MINDENT VISZ, AVAGY A CÉG ÚJ URA
Bármilyen nehéz is elhinni, a felszámolási eljárás elrendelését követően a cégvezető nem csinálhat a cégben már semmit. A cég új „ura” innentől a felszámoló. De ki ő és mi a legfontosabb feladata?
A felszámoló talán legfontosabb feladata, hogy a felszámolás alatt álló cég vagyontárgyait értékesítse. Az eladás folyamata nyilvánosan, pályázat vagy árverés során, az elektronikus értékesítési rendszeren (EÉR) keresztül a forgalomban elérhető legmagasabb áron történik.
A felszámoló az értékesített vagyon után kapott bevételből fizeti ki az adós hitelezőit és a felszámolás egyes költségeit is. Azonban érdemes tudni, hogy a “forgalomban elérhető legmagasabb ár” nem egyenlő a piacon elérhető legmagasabb árral. A felszámolási eljárásokban jellemzően a piaci árak alatt történnek az értékesítések, azért nem érdemes hátra dőlni azzal, hogy majd a felszámolásban értékesített vagyon fedezi a hitelezői igényeket.
A FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS KÖLTSÉGE MEGHALADJA A CÉG VAGYONÁT – MI TÖRTÉNIK MOST?
Sajnos a felszámolások nagy része ilyen. Hogyan lehetséges ez? Úgy, hogy a tulajdonosok gyakran még azelőtt „kimentik” a cég vagyontárgyait a cégből, mielőtt a felszámolási eljárás elindulna, vagy a cég már évek óta veszteséges. Az is előfordulhat, hogy hiányos a könyvelés és nyilvántartás, ilyenkor technikailag lebonyolíthatatlan a felszámolási eljárás. De mi történik ilyenkor? Ezekben az esetekben egyszerűsített felszámolásra kerül sor. A felszámoló tájékoztatja a hitelezőket arról, hogy egyszerűsített felszámolás iránti kérelmet kíván a bírósághoz benyújtani. Továbbá, legkésőbb a felszámolás kezdő időpontjától számított 45 napon belül megkéri őket, hogy amennyiben tudomásuk van az adós bárhol fellelhető vagyonáról, illetve segítséget tudnak nyújtani az eljárás rendes szabályok szerinti lebonyolításához, azt 15 napon belül jelezzék neki. A felszámoló az adós gazdálkodó szervezet vezetőjének a figyelmét is felhívja arra, hogy amennyiben a gazdálkodó szervezet nyilvántartásainak, illetve könyvvezetésének hiányosságait nem pótolja, egyszerűsített felszámolási eljárást fog kezdeményezni. Sőt, bírság kiszabását is kérheti a cég vezetőjével szemben. Ezt a felszámolási eljárást folytató törvényszék szabja ki.
HOGYAN ZAJLIK AZ EGYSZERŰSÍTETT FELSZÁMOLÁS?
Egyszerűsített felszámolási eljárás esetén a felszámoló úgynevezett egyszerűsített zárójelentést nyújt be a bíróságra, amelyben rögzítésre kerül, hogy az egyszerűsített eljárásra a cég vagyonának a hiánya, vagy a könyvelés hiányosságai miatt (vagy akár a kettő miatt egyszerre) került-e sor. Bármelyik esetről is legyen szó, a vezető tisztségviselő bírságolható! A felszámoló a jelentésben rögzíti továbbá hogy milyen, és mekkora összegű követeléseket jelentettek be a céggel szemben, és hogy mekkora összegű felszámolási költség keletkezett. Ez azért fontos, mert ha a felszámolási eljárás befejezését követően valamilyen, a felszámolt cég nevén lévő vagyon kerül elő, bizony a felszámoló és a hitelezők is bejelentkezhetnek a pénzükért.
E cikksorozatunk célja, hogy a felszámolási eljárás érthetőbb, és átláthatóbb legyen. Persze elképzelhető, hogy ezeket után is vannak kérdéseid vagy felmerültek újak, akkor feltétlen vedd fel velünk a kapcsolatot, és segítünk!
Ha pedig most minden világos, akkor jó böngészést a továbbiakban a blogon!