Ha kerültél már felszámolás közeli helyzetbe, legrosszabb esetben magába a folyamatba, vagy jelenleg állsz a procedúra elején, akkor garantáltan megfordultak a fejedben az alábbi kérdések:
- Mi az a felszámolási eljárás?
- Kik a résztvevői?
- Mikor indul el és mi a menete?
- Hogyan lehet kérni az elindítását?
- Kicsoda a cég felszámolója?
- Mi történik a cégvezetővel és a cég vagyonával a felszámolás alatt?
- Milyen kockázatai lehetnek a folyamatnak?
Ebben a blogcikk sorozatban többek között a fenti kérdésekre adunk választ, és mindenképp ajánlom figyelmedbe a részletes elolvasását, ha cégvezetőként egy esetleges felszámolási eljárás során nem szeretnéd, hogy meglepetések érjenek. Természetesen bármilyen kérdés és kérés esetén állunk rendelkezésedre, csak vedd fel velünk a kapcsolatot!
NEGATÍV ELJÁRÁSOK: AMIRŐL CÉGVEZETŐKÉNT TUDNOD KELL
Nem árulunk zsákbamacskát ha azt állítjuk: Vállalkozóként minden nap ki van téve az ember annak, hogy komolyabbnál komolyabb döntéseket meghozzon. És bizony ezek a döntések százszázalékban komoly kockázatot is hordoznak magukban. Viszont, a gazdasági kockázatvállalás a megfelelő ismeretekkel gazdasági előnnyé kovácsolható. Nézzünk hát néhány olyan alapfogalmat, amelynek ismerete elengedhetetlen ahhoz, hogy el tudjuk helyezni a felszámolási eljárás fogalmát.
A FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS CÉLJA A FIZETÉSKÉPTELEN GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK JOGUTÓD NÉLKÜLI MEGSZÜNTETÉSE, ILLETVE A HITELEZŐK KIELÉGÍTÉSE TÖRVÉNYBEN MEGHATÁROZOTT MÓDON.
Nézzük, mit is foglal ez magába. A felszámolási eljárás az adós, a hitelező, a végelszámoló, a cégbíróság vagy a büntetőügyben eljáró bíróság kezdeményezése alapján indulhat. A felszámolási eljárás megindításával a vezető tisztségviselőnek számos törvényi kötelezettséget kell teljesítenie. Ezeknek a megszegése komoly következményekkel járhat. Jó hír viszont, hogy a társaság működése a folyamatban lévő felszámolási eljárásból is helyreállítható. Sőt, a társaság üzletszerű működése a felszámolási eljárás alatt is folytatható. De hogyan valósítható ez meg? És hogyan is néz ki pontosan ez az eljárási forma? Alább minden kiderül.
MIKOR INDUL EL A FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS ÉS KIK A RÉSZTVEVŐI?
A felszámolási eljárás megindulásáról három esetben lehet szó:
- A korábban indított csődeljárás valamely okból meghiúsult vagy a társaság a csődegyezségben foglaltakat nem teljesítette.
- A cégbíróság a gazdálkodó szervezet felszámolását kezdeményezte (erről minden esetben kapunk értesítést a cégbíróságtól).
- Az adós, a hitelező vagy a végelszámoló kérelmezte.
A második kérdésre egyszerű a válasz: a felszámolási eljárás szereplői az adós (az a cég, amely tartozását nem tudta vagy előreláthatóan nem tudja majd kifizetni) és a hitelező (akinek az adóssal szemben követelése van).
FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS - BÁRHOL, BÁRMIKOR?
Szerencsére nem kell állandó félelemben élnünk, ha egy-egy számla kifizetése esetleg elkerülte a figyelmünket. Mindenkivel megesik az ilyen. A felszámolási eljárást ugyanis nem lehet csak úgy hipp-hopp elindítani. Ahhoz, hogy az adóssal szemben elrendelhető legyen, az alábbi feltételeknek kell megfelelni:
- Ha a felszámolási eljárás megindítását a hitelező kéri, a kérelemben többek között meg kell indokolnia, hogy az adóst miért tartja fizetésképtelennek és ezt alá is kell támasztania, a kérelmének meg kell felelnie a Csődtörvény szigorú előírásainak. A követelés összegének (kamatok és járulékok nélkül számítva) pedig meg kell haladnia a (nettó) 200.000 Ft-ot.
- Az adós a felszámolási eljárás lefolytatását maga ellen akkor kérheti, ha a csődeljárás lehetőségével nem tud vagy nem akar élni.
MIKOR ÁLLAPÍTHATÓ MEG A FIZETÉSKÉPTELENSÉG?
A bíróság az adós fizetésképtelenségét a következő esetekben állapíthatja meg:
- az adós szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 20 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólításra sem teljesítette;
- az adós a jogerős bírósági határozatban, fizetési meghagyásban megállapított teljesítési határidőn belül tartozását nem egyenlítette ki;
- az adóssal szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt;
- az adós a fizetési kötelezettségét csődeljárásban vagy felszámolási eljárásban kötött egyezség ellenére nem teljesítette vagy a korábbi csődeljárást megszüntette;
- az adós, illetve a végelszámoló által indított eljárásban az adós tartozásai meghaladják a vagyonát, illetve az adós a tartozását az esedékességkor nem tudta vagy előreláthatóan nem tudja kifizetni. A végelszámoló által indított eljárásban az adós gazdálkodó szervezet tagjai (tulajdonosai) felhívás ellenére sem nyilatkoznak arról, hogy kötelezettséget vállalnak a tartozások esedékességkor történő kifizetéséhez szükséges források biztosítására.
A cikksorozat második része hamarosan elérhető lesz a blogon! Addig is, hogy jobban megismerj bennünket, ajánlom figyelmedbe a Consortio és minden, ami mögötte van című cikkünket.
Jó olvasást a blogon!