Maga a csődeljárás is fizetésképtelenségi eljárás, csak úgy, mint a felszámolás, viszont óriási különbségek vannak a kettő között. A felszámolással ellentétben egy csődeljárást csak és kizárólag az adós indíthat önmaga ellen, tehát egy külsős hitelező nem kérvényezheti, mint egy felszámolási eljárás esetében.

Amint az adós beadja a bíróságra a szükséges iratokat, melyben kérvényezi a csődeljárást maga ellen, a bíróság 24 órán belül elrendeli a 180 napra szóló moratóriumot. Tehát onnantól kezdve egy védőernyőt húz a cég feje fölé.

Itt újabb különbség merül fel csődeljárás és felszámolás között, ugyanis előbbi esetén az adós működhet tovább, felszámoló helyett pedig egy úgynevezett vagyonfelügyelőt neveznek ki mellé. A vagyonfelügyelő szintén egy felszámoló cég alkalmazottja és ahogyan a nevében is benne van, ő felügyeli az adós gazdálkodó szervezet tevékenységét. 

A vagyonfelügyelő jelenléte szolgál egyfajta biztosítékként a hitelezők és bíróság számára, mert ő átvizsgálja a cég teljes tevékenységét, átnézi a szerződéseket és nélküle új szerződéseket kötni már nem lehet, új kötelezettségvállalást teljesíteni nem lehet. Munkája első pillanatában a vagyonfelügyelő hozzárendelt aláírási jogot kap a számlák esetén, ami annyit jelent, hogy együttes aláírásra van szükség, innentől kezdve kifizetést a cég nem teljesíthet a felügyelő engedélye nélkül.