Csődeljárás

Maga a csődeljárás is fizetésképtelenségi eljárás, csak úgy, mint a felszámolás, viszont óriási különbségek vannak a kettő között. A felszámolással ellentétben egy csődeljárást csak és kizárólag az adós indíthat önmaga ellen, tehát egy külsős hitelező nem kérvényezheti, mint egy felszámolási eljárás esetében.

Amint az adós beadja a bíróságra a szükséges iratokat, melyben kérvényezi a csődeljárást maga ellen, a bíróság 24 órán belül elrendeli a 180 napra szóló moratóriumot. Tehát onnantól kezdve egy védőernyőt húz a cég feje fölé.

Itt újabb különbség merül fel csődeljárás és felszámolás között, ugyanis előbbi esetén az adós működhet tovább, felszámoló helyett pedig egy úgynevezett vagyonfelügyelőt neveznek ki mellé. A vagyonfelügyelő szintén egy felszámoló cég alkalmazottja és ahogyan a nevében is benne van, ő felügyeli az adós gazdálkodó szervezet tevékenységét.

A vagyonfelügyelő jelenléte szolgál egyfajta biztosítékként a hitelezők és bíróság számára, mert ő átvizsgálja a cég teljes tevékenységét, átnézi a szerződéseket és nélküle új szerződéseket kötni már nem lehet, új kötelezettségvállalást teljesíteni nem lehet. Munkája első pillanatában a vagyonfelügyelő hozzárendelt aláírási jogot kap a számlák esetén, ami annyit jelent, hogy együttes aláírásra van szükség, innentől kezdve kifizetést a cég nem teljesíthet a felügyelő engedélye nélkül.

• A vagyonfelügyelővel és a hitelezőkkel való kapcsolattartás
• Az eljárás előkészítése és lebonyolítása
• Az egyezségi javaslat és a reorganizációs terv elkészítése
• Csődmoratórium meghosszabbítása akár a törvényben foglalt 1 éves határidőig

Szakértői konzultáció

Szakértőink segítségére lehetnek Önnek, ha bármilyen fizetésképtelenségi témájú kérdése van, vagy csak bizonytalan vállalkozása piaci jövőjét illetően. Ha már érzékeli, hogy likviditásával gond lehet, ha könyvelőjével már szóba került a cég megszűntetése, vagy csak egy partnere halogatja a fizetést és megemlíti Önnek, hogy csődöt jelent, mindenképp érdemes konzultálnia csapatunkkal.