A szerkezetátalakítási eljárás a csődeljárás versenytársa a magyar fizetésképtelenségi jogi rendszerben, ezért a két eljárás előnyei és hátrányait érdemes összehasonlítani. Az eljárást kezdeményező gazdasági társaságok számára komoly előnyt jelent, hogy a csődeljárással szemben a sikertelen szerkezetátalakítási eljárás nem eredményez automatikusan felszámolási eljárást. És itt is van moratórium…
A cikk szerzőjéhez Csia Lászlóhoz évtizedes szakmai és baráti kapcsolat fűz. Számos ügyben dolgozunk együtt a mindennapokban, szakmai tudása, tapasztalata nagy segítséget jelent a Consortio Zrt. számára. Mint a felszámoló szakma elismert és megbecsült tagja, szívesen tett eleget felkérésemnek, hogy a SZÁT eljárásról szóló szakmai cikket elkészítse.
Az Önadózó Magazin márciusi számából az általa írt és publikált cikket tesszük közzé számotokra, két részletben.
Az első rész alább olvasható:
Az Európai Parlament és Tanács (EU) 2019/1023 Irányelve a megelőző szerkezetátalakítási keretekről, az adósság alóli mentesítésről és az eltiltásokról, valamint a szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és adósság alóli mentesítési eljárások hatékonyságának növelését célzó intézkedésekről, és az (EU) 2017/1132 irányelv módosításáról (Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelv) (a továbbiakban: Irányelv) átültetésével a magyar jogalkotó 2021 júniusában elfogadta a szerkezetátalakításról és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2021. évi LXIV. törvényt (a továbbiakban: Szát), mely 2022. július 1-től lépett hatályba. Az előzmények jól mutatják, hogy az Európai Unió már jóval korábban megkezdte a felkészülést a szerkezetátalakítás elveinek kialakítására, amelynek a magyar jogrendbe történő iktatása 2022. július 1-i hatállyal történt meg. Hogy hogyan sikerült az uniós irányelvnek az átültetése? Nem teljesen a pozitív a kép. A Szát-ba be lekerültek olyan jogi elemek, amelyeket a magyar jogrend nem használ és így elég szokatlan, és vannak olyan jogi megoldások, amelyeket az irányelv egyébként nem említ, és amelyek megnehezítik a magyar adós gazdasági társaságok helyzetét abban, hogy hatékonyan és eredményesen tudják alkalmazni a szerkezetátalakítási eljárást fizetőképességük megőrzése érdekében.
Mielőtt belemennénk a részletekbe, érdemes áttekinteni, hogy alapvetően mi is ez az eljárás, és melyek az előnyei és a hátrányai az adós gazdasági társaságok számára.
Előnyök
Elsőként talán azt érdemes megjegyezni, hogy a szerkezetátalakítási eljárás a csődeljárás versenytársa a magyar fizetésképtelenségi jogi rendszerben, ezért a két eljárás előnyei és hátrányait érdemes összehasonlítani.
Az eljárást kezdeményező gazdasági társaságok számára komoly előnyt jelent, hogy a csődeljárással szemben a sikertelen szerkezetátalakítási eljárás nem eredményez automatikusan felszámolási eljárást, így amennyiben az adós gazdasági társaság a szerkezetátalakítási eljárásban nem tud megállapodni az érintett hitelezőivel, attól még a hitelezők hozzá állásától függően folytathatja a szerkezetátalakítást, illetve a tárgyalásokat a felszámolás elkerülése érdekében.
A szerkezetátalakítási eljárásban, a hitelezők jóváhagyásától függetlenül, az erre vonatkozó kérelem alapján moratórium illeti meg az adós gazdasági társaságot. A moratórium elrendelésére vonatkozó kérelmet a szerkezetátalakítási eljárás megindítására vonatkozó kérelemmel együtt célszerű benyújtani. Amennyiben a moratórium elrendelésére vonatkozó kérelem elutasításának nincs helye, akkor az eljáró bíróság, amely valamennyi szerkezetátalakítási eljárás esetében a Fővárosi Törvényszék, 1 munkanapon belül végzéssel ideiglenesen elrendeli a moratóriumot, és általános moratórium esetében intézkedik a végzés Cégközlönyben való közzétételéről, korlátozott moratórium esetén a végzést megküldi a moratórium hatálya alá eső hitelezőknek.
Ebből már látható, hogy a szerkezetátalakítási eljárásban kétféle moratórium elrendelése kérelmezhető, de erről majd később. Előbb arról, hogy az ideiglenes moratóriumból miként lesz „rendes” moratórium. A hitelezők az ideiglenes moratórium elrendeléséről történő értesülést követően vitathatják, hogy az adós képes lesz a moratórium alatt esedékessé váló tartozásait megfizetni. Ez nem egyszerű dolog, mert a hitelezők általában csak saját követeléseiket látják, más hitelezők követeléseiről nem rendelkeznek információval. Ezért nem is tipikus, hogy az ideiglenes moratórium elrendelését követően ilyen vitatást nyújtsanak be, de amennyiben igen, akkor is adós gazdasági társaság viszonylag könnyen tud ellene védekezni. Ha mégis nyújtanak be vitatást a hitelezők, akkor a bíróság megvizs gálja az adós fizetőképességét, és amennyiben azt rendben találja, akkor elrendeli a moratóriumot, a hitelezőket pedig hasonlóképpen értesíti, mint azt az ideiglenes moratórium elrendelése esetében tette.
És most a kétféle moratóriumról.
Az általános moratórium hasonló a csődeljárásban alkalmazott moratóriumhoz. Az eljárás nyilvános, közzététele a Cégközlönyben történik meg, az adós valamennyi (a Szát-ban meghatározott kivételek figyelembevételével) hitelezőjére kiterjed. Az eltérést a csődeljárás hoz képest a korlátozott moratórium alkalmazása jelenti, amely csak azokra a hitelezőkre terjed ki, akiket az adós be kíván vonni az eljárásba. Amennyiben az adós gazdasági társaság a korlátozott moratóriumot kívánja alkalmazni a szerkezetátalakítási eljárás során, akkor az érintett, az eljárásba bevonni kívánt hitelezők körét az eljárás elején kell meghatározni, az később az eljárás során nem módosítható.
A kiválasztott hitelezők köre csak az adóson múlik, a hitelezők nem vitathatják azt, hogy az adós megnevezte őket a szerkezetátalakítási eljárásba bevont, érintett hitelezők között. Ugyanakkor az adósnak a többi, az eljárásba be nem vont hitelező követeléseit az eredeti szerződéses feltételek szerint kell teljesítenie.
A korlátozott moratórium másik előnye az, hogy nem nyilvános. Közzétételére nem kerül sor a Cégközlönyben, csak az érintett, a szerkezetátalakítási eljárásba bevont hitelezők értesülnek róla. Amennyiben nagyobb számú hitelező bevonására kerül sor, akkor célszerű óvatosan kezelni a korlátozott nyilvánosságot, mert az üzleti életben az információk gyorsan terjednek. A korlátozott nyilvánosság vissza is üthet, mivel a nem bevont hitelezők nem rendelkeznek információval az eljárásról, és a szóbeszéd többet árthat, mint a teljes nyilvánosság. Ezért nem árt, ha a nagyobb vállalkozások, amelyek a szerkezetátalakítási eljárás megindítását kérelmezik, kommunikációs tervet dolgoznak ki egyrészt hitelezőik, a külső környezet, illetve munkavállalóik számára, akiket a Szát előírásai szerint kötelező is tájékoztatniuk az eljárás alakulásáról.
Kedvező az is, hogy a moratórium időtartama 4 hónap, azonban az 12 hónapra hosszabbítható.
A moratórium időtartama alatt a moratórium hatálya alá eső hitelezők az adós - moratórium előtt keletkezett és esedékessé vált tartozásai meg nem fizetéséből keletkező - tartozása miatt az alapvető, még nem teljesített szerződések teljesítését nem függeszthetik fel, ezeket a szerződéseket nem mondhatják fel és semmilyen módon nem módosíthatják az adós számára kedvezőtlen feltételekkel.
A szerkezetátalakítási eljárás előnyei között kell megjegyezni, hogy a moratórium nemcsak az adósra terjed ki, hanem a hitelbiztosítéki szerződések külön kötelezettjeire is, így a dologi adós vonatkozásában is beáll a moratórium, amennyiben az adós a hitelbiztosítéki szerződéssel rendelkező hitelezőt a szerkezetátalakítási eljárásba bevonta.
A hitelezők csoportba sorolása eltérő a csődeljáráshoz képest, amelyet a Szát 42-43. §-a szabályoz. A biztosított hitelezők és az adós érdekkörébe tartozó hitelezők besorolása hasonló a csődeljárás esetében alkalmazott módszerhez. Az eltérés a nem biztosított kategóriánál található, amelyet a Szát két csoportra oszt, gazdasági tevékenységhez kapcsolódó hitelezőkre és egyéb hitelezőkre. A hitelezők besorolását az adós végzi, ő dönt. A nem biztosított hitelezők kettéválasztása vélhetően azt a jogalkotói szándékot tükrözi, hogy a két csoport számára az adós eltérő kielégítési javaslatot terjesszen elő a szerkezetátalakítási tervben, jobb kielégítést biztosítva a gazdasági tevékenység folytatásához szükséges hitelezők számára, ami az egyéb hitelezők számára akár kellemetlen is lehet.
A csőd-, illetve a felszámolási eljáráshoz képest kedvezőbb a szerkezetátalakítási eljárás abban a tekintetben is, hogy ebben az eljárásban az adós maga választhatja ki és bízhatja meg az eljárásban eljáró szerkezetátalakítási szakértőt az Országos Bírósági Hivatal honlapján található szakértői listából. A szerkezetátalakítási szakértő cégek a felszámoló szervezetek közül kerülnek ki, azonban ez a lista jóval szűkebb, mint a felszámolóké. A szerkezetátalakítási szakértő nagy ban tudja segíteni a szerkezetátalakítási eljárás sikeres lebonyolítását, az eljárás során komoly, sokrétű jogosítványokkal rendelkezik. A szakértő részt vesz a hitelezői csoportok kialakításában, a szerkezetátalakítási terv elkészítésében, a terv hitelezőkkel történő egyeztetésében, felügyeli az adós gazdálkodását, az adós bizonyos lépéseihez a szerkezetátalakítási eljárás alatt a szerkezetátalakítási szakértő jóváhagyása szükséges. Az adós vállalkozás alatt kiválasztott szerkezetátalakítási szakértőt a bíróság csak jóváhagyja, azonban, amennyiben azonban az adós nem választ szakértőt, akkor később előfordulhat, hogy a Szát-ban meghatározott körülmények fennállása esetén a bíróság maga jelöl ki szakértőt.
A csőd-, illetve a felszámolási eljárásban az egyezségkötést sok esetben akadályozza az állami hi telezők rugalmatlansága. Ebből a szempontból is kedvezőbb a Szát szabályozása. A szerkezetátalakítási tervben az állam, az önkormányzat, más államháztartási szervezet vagy az adó- és más köztartozás behajtására jogosult szervezet az adós számára fizetési könnyítést – fizetési halasztást, részletfizetési kedvezményt – adhat, valamint a követeléséről részben vagy egészben lemondhat, a követelését engedményezheti.
És végül az egyezségkötés tekintetében is rendelkezik a szerkezetátalakítási eljárás egy olyan eszközzel, amely jóval kedvezőbb a csőd- és felszámolási eljárásban alkalmazott egyezségkötés szabályainál. A Szát bevezeti a szerkezetátalakítási terv hitelezői osztályokon átívelő kényszeregyezségi hatállyal történő bírósági általi jóváhagyásának intézményét, ami kissé bonyolultnak hangzik, de a lényege az, hogy nem szükséges, hogy a szerkezetátalakítási tervet a hitelezői csoportok többségében jóváhagyják. A szerkezetátalakítási terv elfogadásához az is elég, ha azt megszavazta legalább egy olyan szavazási osztályban a hitelezők számszerű többsége és a szavazat szám szerint számított többsége, amelybe tartozó hitelezők esetében ésszerűen feltételezhető, hogy kifizetéshez jutnának a felszámolási eljárás szerinti kielégítési sorrendben. Kissé homályos a fogalmazás, mi szerint a tervet egyedül jóváhagyó hitelezői csoport esetében ésszerűen feltételezhető, hogy kifizetéshez jutna felszámolási eljárás szerinti kielégítési sorrendben.
Amennyiben a felszámolási eljárásban csak a biztosított hitelezők számára jutna kielégítés, akkor egyszerűbb a helyzet, ilyenkor a szerkezetátalakítási terv is csak a biztosított hitelezők számára ajánlhat kielégítést. Bonyolultabb a helyzet, amennyiben a felszámolási eljárásban a nem biztosított hitelezői csoportokban is lehet kielégítés. Így az is előfordulhat, hogy nem biztosított hitelezők a szerkezetátalakítási eljárásban azelőtt kielégítéshez jutnak, hogy a biztosított hitelezők követelése teljes kielégítést nyerne. És az is bonyolítja a helyzetet, hogy más szempontok szerint képzik a hitelezői csoportokat a szerkezetátalakítási eljárásban, mint a felszámolási eljárásban. A bonyolultság persze lehetőségeket is jelent az adós gazdálkodó szervezetek számára.
A szerkezetátalakítási eljárás szemben a csőd- és felszámolási eljárással inkább adóspárti eljárás. Az adós vezetője az eljárás alatti is megőrzi pozícióját, az eljárás során nem alakul hitelezői választmány, adós vállalkozás vezetése számára kontrollt az eljárás alatt csak a szerkezetátalakítási szakértő tevékenysége jelent, akinek a megválasztásában azonban lehet szerepe.
Hamarosan érkezünk a második résszel, melyben a szerkezetátalalítási eljárás hátrányairól lesz szó.