A szerkezetátalakítási eljárás a csődeljárás versenytársa a magyar fizetésképtelenségi jogi rendszerben, ezért a két eljárás előnyei és hátrányait érdemes összehasonlítani. Az eljárást kezdeményező gazdasági társaságok számára komoly előnyt jelent, hogy a csődeljárással szemben a sikertelen szerkezetátalakítási eljárás nem eredményez automatikusan felszámolási eljárást. És itt is van moratórium…
A cikk szerzőjéhez Csia Lászlóhoz évtizedes szakmai és baráti kapcsolat fűz. Számos ügyben dolgozunk együtt a mindennapokban, szakmai tudása, tapasztalata nagy segítséget jelent a Consortio Zrt. számára. Mint a felszámoló szakma elismert és megbecsült tagja, szívesen tett eleget felkérésemnek, hogy a SZÁT eljárásról szóló szakmai cikket elkészítse.
Az Önadózó Magazin márciusi számából az általa írt és publikált cikket tesszük közzé számotokra, két részletben.
Alább olvasható a cikk második része:
Hátrányok
A szerkezetátalakítási eljárás hátrányai inkább korlátok, amelyek az eljárás alkalmazására vonatkoznak.
A Szát 2022. július 1-i hatályba lépése óta a szerkezetátalakítási eljárás jelentős előnyei ellenére viszonylag kevés eljárás indult. Ennek egyik oka az, hogy a gazdasági társaságok még nem nagyon ismerik az eljárást, a másik pedig, hogy vannak belépési korlátok az eljárás alkalmazása során, amelyek alapvetően arra ösztönzik a cégeket, hogy kezdődő fizetési nehézségek esetén minél előbb kérelmezzék az eljárás megindítását. Az alapfeltétek egy komolyabb gazdálkodó szerve zet esetében könnyen teljesíthetők.
Nem kezdeményezheti a szerkezetátalakítási eljárás megindítását az a cég, amelynek a szerkezetátalakítás kezdő napját megelőző 3 üzleti évre vonatkozó, az adós számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti bármelyik beszámolója nem került közzétételre és letétbe helyezésre, amely ellen csőd-, felszámolási-, törlési eljárás vagy végelszámolás, illetve büntetőeljárás van folyamatban. Ezeknek a feltételeknek a komolyabb cégek többsége megfelel, viszont van egy kitétel, amelyre fizetési nehézségek jelentkezése esetén oda kell figyelni.
Nem kezdeményezhet szerkezetátalakítási eljárást az a cég, amelynek 30 napon túli olyan lejárt, nem vitatott vagy elismert tartozása vagy tartozásai vannak, amely vagy amelyek együt tesen meghaladják a vele szemben fennálló követelések 10%-át. A szerkezetátalakítási eljárás alkalmazása korlátainak második kategóriáját az jelenti, hogy mely követelésekre nem terjed ki a moratórium, tehát esedékességükkor meg kell fizetni. Ilyenek például a munkabér és a bérjellegű juttatások, a munkabéreket terhelő közterhek és az általános forgalmi adó, a természetes személyeknek járó kártérítés, valamint a költségvetési támogatások.
A hátrányok között kell megemlíteni, hogy kicsit nehézkes a moratórium időtartamának 4 hónapról egy évre történő hosszabbítása. Ehhez a hitelezői szavazatszám 75 %-ának jóváhagyása szükséges.
A szerkezetátalakítási eljárás előnyei jelentős mértékben meghaladják az eljárás hátrányait, az adós gazdasági társaságok kedvező feltételek között ütemezhetik át kötelezettségeiket, szabadulhatnak meg azok egy részétől, fizetési moratórium alatt hajthatják végre a szerkezetátalakítási intézkedéseket.
Kérelmek
A szerkezetátalakítási eljárásban kérelmek alapján van lehetőség az eljárás megindítására, a moratórium elrendelésére, meghosszabbítására, szerkezetátalakítási szakértő jóváhagyására, a szerkezetátalakítási terv, illetve a tervnek hitelezői osztályokon átívelő kényszeregyezségi hatállyal történő bírósági jóváhagyására. A Szát részletesen szabályozza, hogy ezeket a kérelmeket milyen tartalommal szükséges benyújtani. Ugyanakkor ezeknek a kérelmeknek a Szát szerinti elkészítése és benyújtása komoly odafigyelést és a szerkezetátalakítási eljárásban szerzett tapasztalatokat igényel, amelyben egy szerkezetátalakítási tanácsadó, illetve szakértő bevonása nagy segítséget nyújthat. A kérelmek benyújtásakor, a bírósági végzések átvételekor pedig ügyvéd alkalmazása kötelező.
Moratórium
A szerkezetátalakítási eljárás előnyeinek ismertetésekor már sok szó esett a moratóriumról, amely ideiglenes moratóriumként indul, majd egy 4 hónapos eljárássá alakul, és időtartama egy évre hosszabbítható. A moratórium hatálya alá tartozó hitelezők az adós gazdasági társasággal kötött szerződéseiket nem mondhatják fel, nem módosíthatják az adós számára kedvezőtlen módon, és a szerződésben foglalt szállítási feltételeknek eleget kell tenniük. Ugyanakkor mivel a szerkezetátalakítási eljárás nem fizetésképtelenségi eljárás, az adós dönthet úgy is, hogy egyes, moratórium hatálya alá tartozó kötelezettségeit teljesíti.
Szerkezetátalakítási szakértő
Az adós gazdasági társaságnak nem kötelező szerkezetátalakítási szakértőt megbíznia és annak jóváhagyását a bíróságtól kérni. Azonban egy tapasztalt, megbízható szerkezetátalakítási szakértő komoly segítséget nyújthat a hitelezők besorolása, a moratórium meghosszabbítása, a szerkezetátalakítási terv elkészítése, a hitelezőkkel történő egyeztetés, a terv elfogadása során. Amennyiben az adós gazdasági társaság az eljárás megindításakor nem bíz meg szerkezetátalakítási szakértőt, az eljárás előrehaladtával akár valamelyik hitelező, illetve bizonyos feltételek fennállása esetén a bíróság is bízhat meg szakértőt. A szakértő díjának megállapításának szabályait a Szát rögzíti, melynek megállapítása az adósnak a szerkezetátalakítási eljárás megindítása iránti kérelemmel benyújtott közbenső mérlegében szereplő eszközök könyv szerinti értékének alapulvételével történik. A díjat a bíróság állapítja meg az eljárás végén, a szakértőt a díjon kívül költségtérítés nem illeti meg. A fel kért szerkezetátalakítási szakértő, illetve tanácsadók díja jelentős összeg lehet egy szerkezetátalakítási eljárásban, melyet főszabályként az adós gazdasági társaság fizet meg, viszont az eljárásban elérhető követelés-elengedés összege ezt jelentős mértékben meghaladhatja.
Szerkezetátalakítási terv
A szerkezetátalakítási eljárás célja az adós gazdasági társaság pénzügyi egyensúlyának helyreállítását szolgáló intézkedések meg tervezése, végrehajtása. Ezek az intézkedések magukba foglalhatják az adós gazdasági társaság eszközei és kötelezettségei, illetve tőkestruktúrája összetételének, feltételeinek vagy szerkezetének megváltoztatását. Ez eszköz oldalon jelentheti egyes vagyontárgyak értékesítését, kötelezettség oldalon a meglévő kötelezettségek átütemezését, részbeni elengedését, új finanszí rozás megjelenését, tőkeszerkezet terén az adósban fennálló részesedés értékesítését, az adósság-tőke konverzió lehetőségét sem kizárva. Ezeken az intézkedéseken túl természetesen a moratórium nyújtotta pénzügyi könnyebbség lehetővé teszi, hogy az adós működésbeli változtatásokat (pl. átszervezés, létszámcsökkentés) is végrehajtson. Ezeket az intézkedéseket, javaslatokat az adós gazdasági társaság a szerkezetátalakítási tervben foglalja össze.
A tervnek lényeges része, hogy a szerkezetátalakítási eljárással érintett hitelezőket az eljárás befejezését, a szerkezetátalakítási terv jogerős jóváhagyását követően az adós milyen ütemezésben, milyen mértékben kívánja kielégíteni. A bíróság jogerős végzésével jóváhagyott szerkezetátalakítási terv az adós és az érintett hitelező között fennálló, a szerkezetátalakítási tervvel érintett szerződés közokiratba foglalt módosításának minősül. Vagyis a terv módosítja a felek közötti korábbi szerződéses feltételeket, így az adós és az érintett hitelezők közötti egyezségére vonatkozó feltételek pontos megfogalmazása rendkívül fontos valamennyi érintett fél számára.
Nem véletlen, hogy a Szát szerkezetátalakítási tervre vonatkozó fejezetének első része a hitelezői követelések osztályba sorolásával, a hitelezőket megillető szavazatszám megállapításával, illetve ezek bíró sági jóváhagyásával foglalkozik.
Mint már említettem, az adós gazdasági társaság maga dönt arról, hogy valamennyi hitelezőjét be vonja-e a szerkezetátalakítási eljárásba (általános moratórium), vagy csak egy részüket (korlátozott moratórium), és utóbbi esetben mely hitelezők lesznek az érintett hitelezők. Ugyanígy az adós dönt a hitelezői követelések osztályba sorolásáról, de arról az érintett hitelezőket tájékoztatnia kell, a hitelezők a besorolással kapcsolatban észrevételt tehetnek, és ennek alapján az adós gazdasági társaság és az észrevételező hitelező között egyeztetést kell lefolytatnia. Az egyeztetést követően az adós gazdasági társaság elkészíti a hitelezői követelések végleges osztályba sorolását, megállapítja a hitelezőknek járó szavazatszámot, és megküldi azt az érintett hitelezőknek. Itt érdemes megjegyezni, hogy a hitelezői követelések, és nem a hitelezők besorolása történik meg, az adós dönthet úgy, hogy egy hitelezőnek nem valamennyi követelést vonja be az eljárásba.
Az érintett hitelezői követeléseket négy osztályba kell sorolni
> biztosított hitelezői követelések,
> gazdasági tevékenységhez kapcsolódó követelések,
> egyéb hitelezői követelések,
> az adós érdekkörében álló ügyletből származó hitelezői követelések.
A Szát meghatározza, hogy az egyes hitelezői osztályokba mely követelések tartoznak. A biztosított és az adós érdekkörében álló ügyletből származó követelések esetében viszonylag könnyű a helyzet. A besorolást el lehet végezni a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó-, illetve egyéb követelések esetében is, azonban nem igazán érthető a jogalkotói szándék a két, nem biztosított hitelezői kör elkülönítésére. A biztosított hitelezők egy esetleges felszámolási eljárásban nagyobb kielégítést kapnak, mint a nem biztosított hitelezők. A Szát rendelkezései alapján az adós érdekkörében álló ügyletből származó hitelezőknek az adósnak alacsonyabb kielégítést kell ajánlania, mint a másik három osztályba sorolt hitelezőknek, ami azt jelenti, hogy a Szát nem zárja ki, hogy az adós érdekkörébe tartozó hitelezők akkor is kapjanak kielégítést, ha a többi osztályba sorolt hitelező nem kap teljes körű kielégítést. Azonban a nagyobb probléma gazdasági tevékenységhez kapcsolódó és az egyéb hitelezők kielégítésével van. Az adós gazdasági társaság dönthet úgy, hogy mindkét osztály hitelezőinek ugyanolyan mértékű kielégítést ajánl, de előnyben is részesítheti valamelyiket. Ebben az összehasonlításban vélhetően a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó hitelezők rendelkeznek előnyösebb pozícióval.
A Szát részletesen szabályozza, hogy a szerkezetátalakítási tervnek mit szükséges tartalmaznia. Ezek között szerepelnek az eljáráshoz kapcsolódó alapvető információk, a hitelezők adatai, az adós vagyoni helyzetének ismertetése, a hitelezők osztályba sorolása, a szerkezetátalakítási intézkedések ismertetése. A tervnek ki kell térnie a munkavállalókat érintő változásokra, és meg kell indokolnia, hogy a terv miért alkalmas arra, hogy megakadályozza az adós gazdasági társaság fizetésképtelenségét, és biztosítsa a vállalkozás működőképességét.
A szerkezetátalakítási terv elfogadása több körben történhet. Az első megbeszélésen a hitelezők kérdéseket tehetnek fel az adós gazdasági társaság vezetésének a tervvel kapcsolatban, az érintett hitelezők megismerhetik egymás véleményét, javaslatot tehetnek a szerkezetátalakítási terv módosítására. Az ezt követő hitelezői ülésen vagy üléseken történhet a szerkezetátalakítási terv hitelezők részéről történő elfogadása.
A szerkezetátalakítási terv akkor minősül elfogadottnak, ha valamennyi hitelezői osztályban megkapja a hitelezők számszerű többségének támogatását, valamint az egyes hitelezői osztályokba tartozó érintett hitelezők által leadható szavazatok többségét. Nem könnyű elérni a hitelezők többségének jóváhagyását a szerkezetátalakítási tervhez valamennyi hitelezői osztályban, bár ez nyilván függ a megajánlott hitelezői kielégítés mértékétől.
Megoldás lehet a szerkezetátalakítási terv hitelezői osztályokon átívelő kényszeregyezségi hatállyal történő bírósági jóváhagyása.
A szerkezetátalakítási terv elfogadottnak tekinthető, amennyiben a tervet megszavazta
> a hitelezői osztályok többségében a hitelezők számszerű többsége és a szavazatszám szerinti többsége, amennyiben e hitelezői osztályok egyike a biztosított vagy a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó hitelezők, vagy
> legalább egy hitelezői osztályban a hitelezők számszerű többsége és a szavazatszám szerinti többsége, amelybe tartozó hitelezők esetében ésszerűen feltételezhető, hogy kifizetéshez jutnának a felszámolási eljárás szerinti kielégítési sorrendben, és
> a szerkezetátalakítási terv biztosítja, hogy az egyes hitelezői osztályokban a tervre nemmel szavazó hitelezők egyenlő elbánásban részesülnek, mint a tervet megszavazó hitelezők, illetve kedvezőbb elbánásban, mint az adós gazdasági társaság érdek körébe tartozó hitelezők, valamint egyetlen hitelező sem kap a követelésének teljes összegénél nagyobb összeget.
A szerkezetátalakítási tervet jóváhagyó bírósági végzéssel szemben az érintett hitelezők fellebbezést nyújthatnak be, melyet a másodfokú bíróság 30 napon belül bírál el.