Kérdezni nem szégyen! Nem baj, ha nincs tisztában az ember rögtön a felszámolási eljárással kapcsolatos alapfogalmakkal. Ebben a cikk sorozatban sorra vesszük a legfontosabbakat, igyekszünk minden fontos fogalmat megismertetni, megértetni, hogy ha oda kerülne a sor, minden érthető és világos legyen.
#1 Cégbíróság
A cégbíróság a fő felügyeleti szerv Magyarországon, tehát a cégek feletti felügyeletet látja el. Abban az esetben, ha a tulajdonos elhanyagolja a cége ügyeit, a cégbíróság indít ellene felügyeleti eljárást, illetve törvényességi felügyeleti eljárást, ezzel megpróbálva a helyes útra terelni az ügyvezetőt.
#2 Felszámolási eljárás
A leggyakoribb fizetésképtelenségi eljárás. Abban az esetben, amikor egy cég nem teljesíti határidőre a fizetési kötelezettségeit, azaz fizetésképtelenné válik, akkor felszámolási eljárás indulhat ellene, felszámolás alá kerülhet a vállalkozás. A cégnyilvántartásban ekkor megjelenik a cég neve mellett az F.A. (felszámolás alatt) toldat. A cég képviselője innentől a felszámolóbiztos lesz, a felszámolás kezdő időpontját követően már csak ő képviselheti a céget, a társaság vagyona felett ő rendelkezik, melyet az ügyvezetőnek leltár szerint át kell adnia, ennek elmulasztásáért büntetőjogilag felel.
#3 Felszámoló szervezet
Amikor az előzőekben említett fizetésképtelenségi eljárás elindul, a cég mellé kirendelnek egy felszámoló szervezetet, aki lebonyolítja a komplett felszámolási eljárást.
#4 Felszámolóbiztos
A felszámolási eljárás során a kinevezett felszámoló szervezet kinevez egy természetes személyt, vagyis egy felszámolóbiztost. Ez a személy technikailag az ügyvezető helyébe lépve lebonyolítja a cég ellen indult teljes eljárást. Ez esetben totális végrehajtásra kerül sor, a céggel szemben addig indított minden eljárás beolvad a felszámolási eljárásba (inkasszó, fizetési meghagyás, végrehajtás) a felszámoló értékesíti a cég vagyonát, a befolyó pénzt szétosztja a hitelezők között, elszámoltatja az ügyvezetőt és végezetül a cégbíróság által törlésre kerül a cég.
#5 Csődeljárás
A fizetésképtelenségi eljárás egy formája. Lényege, hogy a tulajdonos kérheti a saját cége ellen. Ilyenkor a cég kap egy törvény szerint 6 hónapra szóló moratóriumot, amikor felügyelet mellett ugyanúgy működhet tovább, a cégnyilvántartásban pedig megjelenik a neve mellett a CS.A. toldat. A fizetésképtelenségi eljárással hasonlóan, felszámoló szervezetet rendelnek ki, itt azonban nem felszámolóbiztos, hanem úgynevezett vagyonfelügyelő kerül a cég mellé.
A vagyonfelügyelő nem veszi át a cég irányítását, hanem felügyeleti jogköre van. Ennek értelmében átvizsgálja a cég működését, szerződésállományát és javaslatokat tesz, majd tájékoztatja a hitelezőket az adós gazdasági helyzetéről. Ugyanakkor az ügyvezetővel közös bankszámla feletti rendelkezést kap, ami azt jelenti, hogy csak az ő engedélyével tud bármilyen kifizetést teljesíteni a társaság.
Összefoglalva a csődeljárás lényege, hogy az adós megszabaduljon a kötelezettség állományának egy részétől annak érdekében, hogy tovább működhessen. Az eljárás vagy csődegyezséggel ér véget és a cég működhet tovább, vagy sikertelensége, azaz sikertelen csődegyezséget követően azonnali felszámolás következik be.
Sikerült olyan fogalmakról írnunk, amit nem tudtál? Találkoztál már egyéb olyan kifejezéssel, ami nem volt tiszta számodra, azonban a cikkben nem érintettük?
Hamarosan érkezünk cikksorozatunk második részével, azonban ha abban sem találod majd ezt a fogalmat, írj nekünk bátran az