Csődeljárás. Egy olyan méltatlanul elhanyagolt eljárás, amelyből nagyon kevés indul egy évben, pedig sokkal több is lehetne.
A csődeljárásban a törvényi szabályozás nagyon merev, éppen emiatt nagyon kevesen választják, félnek tőle. Beszéljünk róla egy kicsit, elmondom nektek, hogy miért gondolom méltatlannak azt, amennyire figyelmen kívül hagyják sokszor.
Először is, szeretném most az elején tisztázni, hogy mint minden jogi procedúra esetén, ebben az esetben is kiemelten fontos egy olyan szakértő a cég mellé, aki meg tudja ítélni, hogy a csődeljárás lefolytatása valid-e vagy sem.
Amennyiben igen, úgy komoly szakmai háttér és munka kell már az előkészítéséhez is, nem beszélve az adós végigsegítéséről az egész folyamat alatt.
Maga a csődeljárás is fizetésképtelenségi eljárás, csak úgy, mint a felszámolás, viszont óriási különbségek vannak a kettő között. A felszámolással ellentétben egy csődeljárást csak és kizárólag az adós indíthat önmaga ellen, tehát egy külsős hitelező nem kérvényezheti, mint egy felszámolási eljárás esetében.
Amint az adós beadja a bíróságra a szükséges iratokat, melyben kérvényezi a csődeljárást maga ellen, a bíróság 24 órán belül elrendeli a 180 napra szóló moratóriumot. Tehát onnantól kezdve egy védőernyőt húz a cég feje fölé.
Itt újabb különbség merül fel csődeljárás és felszámolás között, ugyanis előbbi esetén az adós működhet tovább, felszámoló helyett pedig egy úgynevezett vagyonfelügyelőt neveznek ki mellé. A vagyonfelügyelő szintén egy felszámoló cég alkalmazottja és ahogyan a nevében is benne van, ő felügyeli az adós gazdálkodó szervezet tevékenységét.
A vagyonfelügyelő jelenléte szolgál egyfajta biztosítékként a hitelezők és bíróság számára, mert ő átvizsgálja a cég teljes tevékenységét, átnézi a szerződéseket és nélküle új szerződéseket kötni már nem lehet, új kötelezettségvállalást teljesíteni nem lehet. Munkája első pillanatában a vagyonfelügyelő hozzárendelt aláírási jogot kap a számlák esetén, ami annyit jelent, hogy együttes aláírásra van szükség, innentől kezdve kifizetést a cég nem teljesíthet a felügyelő engedélye nélkül.
Miért fontos ez? Miért szolgál ez biztosítékként a hitelezők és bíróság számára?
Cikkem hamarosan megjelenő második részében erre is választ adok, ígérem.