Vissza az oldal tetejére



Koronavírus - kiürült irodák

Koronavírus Magyarországon - Hogyan fogok fizetést adni, ha nincs bevételem?

A koronavírus Magyarországon is veszélyhelyzetet teremtett, ami több tekintetben is súlyos problémát jelent. Az egészségügyi hatásain túl ugyanis komoly gazdasági válságot idézett elő. De mit tehet a nehéz helyzetbe került munkáltató, hogy ne kelljen elbocsátania a munkavállalóit?

Koronavírus Magyarországon: mi lesz a munkabérekkel?

A koronavírus elsőként Magyarországon is a nyitvatartásban korlátozott ágazatokban működő cégeket szembesítette komoly kihívással. A bevétel teljes kiesése (vagy jelentős csökkenése) mellett ugyanis a fizetési kötelezettségek továbbra is sújtják a cégeket. A kormány a csődhullám elkerülése, és a magyar vállalkozók, cégek megsegítése érdekében gazdasági könnyítéseket vezetett be. De mi a helyzet az adókon, járulékokon, rezsin kívüli fizetési kötelezettségekkel, így különösen a munkabérekkel?

Ha Ön munkabér fizetésre kötelezett munkáltató, jó ha tudja, hogy a jelenlegi helyzetben pontosan milyen lehetőségei vannak.

Otthoni munkavégzést rendelhet el a helyzet enyhüléséig

2020.03.19-től a veszélyhelyzet megszűnését követő 30 napig a munkáltató egyoldalúan is elrendelheti az otthoni munkavégzést és a távmunkát, nincs közös megegyezéshez kötve.

Ez azt jelenti, hogy az otthoni munkavégzés során munkaidőben a munkavállalónak rendelkezésre kell állnia, munkát végeznie, és köteles a munkavégzésre vonatkozó szabályokat betartani. Ez ugyanolyan munkavégzésnek minősül, mintha a munkavállaló bejárna dolgozni, elvégzett munkájáért tehát ugyanúgy teljes munkabér is illeti.

Ez a lehetőség egy remek megoldás abban az esetben, ha meg tudják szervezni a távoli munkavégzést (home office), egészen addig, amíg a koronavírus Magyarországon veszélyt jelent.

Úgy is dönthet, hogy bizonyos ideig nem, vagy csökkentett időben üzemel a cég

Ebben az esetben a munkavállalónak „állásidőre járó alapbért” kell fizetnie (tehát ugyanazt a bért, mint amikor a munkavállaló dolgozik). Alapbérnek nevezzük a munkaszerződésben rögzített, Munka Törvénykönyve (Mt.) szerinti időbért (havibér vagy órabér). Továbbá, ha a munkavégzés esetén járna a munkavállalónak bérpótlék, az is ide tartozik. Az alapbérhez képest a munkabér más elemeket is tartalmazhat, mint pl. jutalékot, mozgóbért, stb.

Dönthet a munkáltató a munkaidő-beosztás módosításáról is a járvány idején

Az Mt. szerint a munkáltatónak ezidáig 7 nappal korábban, 7 napra előre kellett a munkavállalóval a munkaidő beosztását közölni. 2020.03.19-től ezt a munkaidő kezdete előtt 4 nappal is megteheti.

Áthelyezheti más munkakörbe, más munkahelyre, illetve más feladattal is megbízhatja a munkavállalót

Eddig ez a lehetőség az Mt. szerint naptári évenként 44 munkanapban, illetve 352 munkaórában volt korlátozva. Azonban a koronavírus Magyarországon való megjelenése és az ebből következő különleges szabályokok miatt ez is olyan szabály, amitől most közös megegyezéssel el lehet térni.

Fizetett szabadságra küldheti a munkavállalót

A munkáltató szabadságra küldheti a munkavállalót annyi időre, ahány nappal munkáltatóként rendelkezik. Fontos tudnia, hogy a szabadság kezdetének időpontját hivatalosan 15 nappal hamarabb jeleznie kell a munkavállalónak. Azonban a jelenleg érvényben lévő veszélyhelyzeti speciális szabály alapján, ha a munkavállaló és a munkáltató megegyeznek, lehetséges a szabadság azonnali kiadása is.

Tudta?
Vajon elrendelheti a munkáltató egyoldalúan a fizetés nélküli szabadságot, amíg tombol a koronavírus Magyarországon? A fizetés nélküli szabadságot nem lehet egyoldalúan elrendelni. Arra vagy a munkavállaló kérelmére, vagy a munkáltató és munkavállaló megállapodása alapján kerülhet sor.


A fizetés nélküli szabadságnak nincs megszabott határa

Fontos tudni, hogy a fizetés nélküli szabadság ideje alatt az 1997. évi LXXX. tv (Tbj.) 8. § alapján szünetel a munkavállaló biztosítási jogviszonya a fizetés nélküli szabadság első napjától (kivéve a Tbj- ben kivételként felsorolt eseteket). Tehát a biztosítás szünetelésének időtartama alatt a munkavállaló nem lesz jogosult a társadalombiztosítási ellátások igénybevételére.

Mentesítheti a munkavégzés alól a munkavállalót a járvány alatt

Abban az esetben, ha a munkáltató rendeli el a mentesítést, akkor állásidőre járó alapbért kell fizetnie a munkavállaló részére. Ha a munkavállaló kéri, a díjazás megegyezés függvénye.

Jó ha tudja, hogy ha a vis maior helyzet (elháríthatatlan külső ok, pl. járvány miatt kihirdetett zárlat) miatt nem lehetséges a munkavégzés, akkor nem jár bér a munkavállalónak.


De ettől természetesen el lehet térni a munkavállaló javára. Sőt, javasolt is a mindenki számára optimális megoldásra törekedni, hiszen a koronavírus Magyarországon szinte mindenkit érint. Nem csak Ön, mint munkáltató került a gazdasági leállás miatt nehéz helyzetbe, hanem a munkavállalók is. A munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt (kivéve ha munkabért, táppénzt kap a munkavállaló) szintén szünetel a biztosítás.

Nem szabad megfeledkezni az egészségügyi szolgáltatási járulékról sem

A biztosítás szünetelése alatt a biztosítottak kötelesek egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni. (Ennek összege 2020-ban havi 7.710 Ft, napi 257 Ft.)

Ugyanakkor a Tbj. 39.§ (4) bekezdése alapján a járulékfizetést a kötelezett helyett, annak hozzájárulásával átvállalhatja más személy vagy szerv is, így a munkáltató is.

További hasznos információk a témában: http://menedzserpraxis.hu/hir.php?hir_ID=4546

Koronavírus Magyarországon – jogi szakértőkkel könnyebb a cégeknek

A koronavírus Magyarországon is rendkívül nehéz helyzetet idézett elő. Nemcsak magával a vírussal kell megküzdenünk, de a kialakult gazdasági helyzet sem kímél szinte senkit, legyen szó munkáltatóról vagy munkavállalóról. Szakértőink azonban hisznek az összetartás és a kommunikáció erejében, hiszen közösen minden problémát könnyebb megoldani. A legfontosabb, hogy cégvezetőként ne essen pánikba, akkor sem, ha jelenleg még sok kérdésre keresi a választ. Megnyugtatjuk, rengeteg olyan problémára is van megoldás, amire nem is gondolná. A sötétben való tapogatózás helyett ezért kérjen szakértői segítséget!

Kapcsolatfelvétel

A szerzőről

author

Buga Tamás Imre okleveles közgazdász, felszámolási és vagyonfelügyeleti szakközgazdász, 20 éves tapasztalattal bír a fizetésképtelenségi-, csőd és végelszámolási eljárásokat illetően. Tagja a Felszámolók Országos Egyesületének, korábban a nemzetközi felszámoló szervezet (INSOL) tagja is volt. Felszámoló cég első számú vezetőjeként közvetlen rálátása és szerepe volt több mint 5.000 eljárás lebonyolításában az elmúlt 20 év során. Jelenleg a Consortio Zrt. tulajdonosaként és vezérigazgatójaként munkatársaival a fizetésképtelen vagy csődközeli helyzetbe került cégek számára nyújt segítséget, vállal közvetítő szerepet, illetve végez végelszámolási eljárásokat.