Vissza az oldal tetejére



Felszámolási eljárás - mit lehet róla tudni?

Felszámolási eljárás: Mit kell tudni róla és milyen kockázatai lehetnek?

Mi az a felszámolási eljárás? Kik a résztvevői? Mikor indul el és mi a menete? Hogyan lehet kérni az elindítását? Kicsoda a cég felszámolója? Mi történik a cégvezetővel és a cég vagyonával a felszámolás alatt? Milyen kockázatai lehetnek a folyamatnak? Ezek a kérdések bizonyára az Ön fejében is megfordultak már, ha találkozott a felszámolási eljárás fogalmával, vagy ne adj’ Isten éppen elszenvedője a folyamatnak. Segítünk. Mai blogcikkünkben többek között a fenti kérdésekre kaphat választ, ha cégvezetőként egy esetleges felszámolási eljárás során sem szeretné, hogy meglepetés érje.

Negatív eljárások: amiről cégvezetőként tudnia kell

Tudjuk, hogy vállalkozóként nap mint nap olyan döntéseket kell meghoznia, melyek kockázattal járhatnak. A gazdasági kockázatvállalás azonban a megfelelő ismeretekkel gazdasági előnnyé kovácsolható. Nézzünk hát néhány olyan alapfogalmat, amelynek ismerete elengedhetetlen ahhoz, hogy el tudjuk helyezni a felszámolási eljárás fogalmát.

a felszámolási eljárás célja a fizetésképtelen gazdálkodó szervezetek jogutód nélküli megszüntetése, illetve a hitelezők kielégítése törvényben meghatározott módon.


A felszámolási eljárás az adós, a hitelező, a végelszámoló, a cégbíróság vagy a büntetőügyben eljáró bíróság kezdeményezése alapján indulhat. A felszámolási eljárás megindulásával a vezető tisztségviselőnek számos törvényi kötelezettséget kell teljesítenie. Ezeknek a megszegése komoly következményekkel járhat. Jó hír viszont, hogy a társaság működése a folyamatban lévő felszámolási eljárásból is helyreállítható. Sőt, a társaság üzletszerű működése a felszámolási eljárás alatt is folytatható. De hogyan valósítható ez meg? És hogyan is néz ki pontosan ez az eljárási forma? Alább minden kiderül.

Mikor indul el a felszámolási eljárás és kik a résztvevői?

A felszámolási eljárás megindulásáról három esetben lehet szó:

  • A korábban indított csődeljárás valamely okból meghiúsult vagy a társaság a csődegyezségben foglaltakat nem teljesítette.
  • A cégbíróság a gazdálkodó szervezet felszámolását kezdeményezte (erről minden esetben kapunk értesítést a cégbíróságtól).
  • Az adós, a hitelező vagy a végelszámoló kérelmezte.
A második kérdésre egyszerű a válasz: a felszámolási eljárás szereplői az adós (az a cég, amely tartozását nem tudta vagy előreláthatóan nem tudja majd kifizetni) és a hitelező (akinek az adóssal szemben követelése van).

Felszámolási eljárás - bárhol, bármikor?

Szerencsére nem kell állandó félelemben élnünk, ha egy-egy számla kifizetése esetleg elkerülte a figyelmünket. A felszámolási eljárást ugyanis nem lehet csak úgy hipp-hopp elindítani. Ahhoz, hogy az adóssal szemben elrendelhető legyen, az alábbi feltételeknek kell megfelelni:

  • Ha a felszámolási eljárás megindítását a hitelező kéri, a kérelemben többek között meg kell indokolnia, hogy az adóst miért tartja fizetésképtelennek és ezt alá is kell támasztania, a kérelmének meg kell felelnie a Csődtörvény szigorú előírásainak.. A követelés összegének (kamatok és járulékok nélkül számítva) pedig meg kell haladnia a (nettó) 200.000 Ft-ot.
  • Az adós a felszámolási eljárás lefolytatását maga ellen akkor kérheti, ha a csődeljárás lehetőségével nem tud vagy nem akar élni.

Felszámolási eljárás megindítása

Mikor állapítható meg a fizetésképtelenség?

A bíróság az adós fizetésképtelenségét a következő esetekben állapíthatja meg:

  • az adós szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 20 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólításra sem teljesítette;
  • az adós a jogerős bírósági határozatban, fizetési meghagyásban megállapított teljesítési határidőn belül tartozását nem egyenlítette ki;
  • az adóssal szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt;
  • az adós a fizetési kötelezettségét csődeljárásban vagy felszámolási eljárásban kötött egyezség ellenére nem teljesítette vagy a korábbi csődeljárást megszüntette;
  • az adós, illetve a végelszámoló által indított eljárásban az adós tartozásai meghaladják a vagyonát, illetve az adós a tartozását az esedékességkor nem tudta vagy előreláthatóan nem tudja kifizetni. A végelszámoló által indított eljárásban az adós gazdálkodó szervezet tagjai (tulajdonosai) felhívás ellenére sem nyilatkoznak arról, hogy kötelezettséget vállalnak a tartozások esedékességkor történő kifizetéséhez szükséges források biztosítására.

Mi szerepeljen a fizetési felszólításban?

Felszámolási eljárás megindítása

A fizetési felszólítás kötelező tartalmi elemeit a Csődtörvény 27.§. (3) bekezdése írja elő. A bíróság a felszámolási eljárás megindításakor minden esetben megvizsgálja, hogy a felszólítás az összes előírt elemet tartalmazta-e. Ezért már a fizetési felszólítás megfogalmazásához is érdemes szakértő segítségét kérni, hogy biztosan megfeleljen a törvényi előírásoknak.

Hitelezőként hogyan kérheti a felszámolási eljárás megindítását?

Jó hír, hogy a felszámolási eljárás menete 2019 óta sem változott. Ha Ön hitelezőként szeretné kérni a felszámolási eljárás megindítását, akkor először is el kell készítenie egy kérelmet. Ebben meg kell neveznie többek között az adós tartozásának jogcímét, a lejárat (esedékesség) időpontját és azt, hogy az adóst miért tartja fizetésképtelennek. A kérelemben foglaltak bizonyítására a szükséges iratokat is csatolnia kell. A felszámolási kérelmet főszablyként az adós cég székhelye szerint illetékes bírósághoz kell benyújtani. A jogi képviselet itt kötelező, ugyanis a kérelemnek precízen tartalmaznia kell a jogszabályban előírtakat.

Mi történik a felszámolási eljárás kérelmének benyújtása után?

Ha a felszámolási eljárás lefolytatását a hitelező kérte (és a bíróság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül nem utasította el), a bíróság a kérelem benyújtásáról - a kérelem egy példányának megküldésével - haladéktalanul értesíti az adóst.

Ezután az adós cégnek mindössze 8 napja van nyilatkozni arról, hogy a kérelemben leírtakat elismeri-e. Ha igen, nyilatkoznia kell arról, hogy kér-e haladékot a tartozás kifizetésére. Továbbá be kell jelentenie a számláit vezető bankok nevét és az ott vezetett számlák számait.

A hitelező a felszámolás hivatalos elindulásáig kérheti, hogy a bíróság az adós cég vezetésének felügyeletére egy ideiglenes vagyonfelügyelőt rendeljen ki. Ebben az esetben az adós cég vezetője a vállalkozás vagyonával kapcsolatban csak az ideiglenes vagyonfelügyelő jóváhagyásával köthet új szerződést vagy fizethet ki számlákat. A bíróságnak pedig a kérelem beérkezését követően 60 napja van arra, hogy a benyújtott felszámolási kérelemre meghozza a döntést (felszámolást elrendelő végzést).

Lehet, hogy az Ön üzleti partnere is érintett?

Ez könnyen és gyorsan kideríthető, hiszen a kényszertörlési eljárás megindításáról szóló végzéseket a cégbíróság a Cégközlöny honlapján közzéteszi, a hirdetmények pedig naponta frissülnek. Az eljárás elindulását követően pedig a cég neve után megjelenik a „kt. a.”, vagyis a „kényszertörlés alatt” toldat.

Felszámolási eljárás megindítása

A felszámolási kérelem elfogadásra került. Hogyan tovább?

Legelőször is a bíróság elektronikus, véletlenszerű kiválasztás segítségével kijelöli a felszámolót. Amennyiben a felszámolásra ítélt társaság működik, tevékenységet végez és folyamatosan megoldandó dolgok vannak a társaságban (pl. munkavállalókat, élőállatokat, folyamatban lévő szerződéseket illetően), javasoljuk, hogy azonnal vegye fel a kapcsolatot a kijelölt felszámolóval és egy szakértővel, aki tájékoztatja Önt a jogairól és a kötelezettségeiről, illetve segíteni tudja a felszámolóval való egyeztetést.

Alapesetben a felszámoló felveszi az ügyvezetővel a kapcsolatot. Indító tárgyalást tart, tájékozódik a társaság előéletéről, tevékenységéről, bekéri az iratanyagot. Célszerű tehát rögtön az eljárás megindulásakor - még a felszámolóval való személyes találkozót megelőzően - szakértőhöz vagy ügyvédhez fordulni. Ettől az időponttól kezdődően ugyanis törvényben foglalt igen rövid határidők vannak arra, hogy az ügyvezető benyújtsa a zárómérleget, a záró adóbevallásokat, átadja a könyvelési anyagokat, elszámoljon a vagyonnal, és így tovább.

Hogyan derítheti ki, hogy indult-e felszámolási eljárás üzleti partnere ellen?

Nagyon egyszerűen! Ha a felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedett, a felszámolási eljárás közzététele a következő lépés. A végzés a Cégközlöny honlapján bárki számára elérhető. Ekkor válik nyilvánossá a felszámolási eljárás, vagyis ez a felszámolás kezdő időpontja.

Ha viszont nem Ön indította a felszámolási eljárást, hanem mondjuk az egyik üzleti partnere ellen indult el, akkor itt értesülhet először arról, hogy a cég ellen felszámolási eljárás indult. Érdemes tudni, hogy a Cégközlönyben megjelenő végzés tartalmazza a hitelezőknek szóló felhívást is, mely szerint a követeléseiket a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől számított 40 napon belül be kell jelenteniük a felszámolónak.

Kulcsfontosságú tehát, hogy időben értesüljön az adott felszámolási eljárásról. De hogyan teheti ezt meg?

Legyen mindig naprakész!

Ha ellenőrizni szeretné, hogy üzleti partnere ellen felszámolási eljárás indult-e, több lehetőség közül is választhat.

Ha az ingyenes, de „fapados” megoldásokat részesíti előnyben, akkor a csőd-, kényszertörlési és felszámolási eljárás alatt álló cégek listája a megoldás. Ez egy PDF fájlban található és bármikor megtekinthető, így egyszerűen rákereshet az üzleti partnereire. De vajon hol találja ezt a fájlt? A Cégjelző oldalán való regisztrálás után a jobb felső sarokban kell keresnie.

Ha viszont kényelmesebb megoldásra vágyik, akkor fizetős szolgáltatás keretében havi pár ezer forintért fel tudja tölteni a teljes üzleti partnerlistáját. Így napi értesítést kaphat az egyes cégekre vonatkozó, cégjegyzékbe bejegyzett tényekről, illetve Cégközlönyben közzétett bírósági közleményekről.

Nem tudjuk elégszer hangsúlyozni azt sem, hogy szerződéskötéskor, illetve számla befogadása vagy kiállítása előtt ellenőrizze, hogy a cég ellen folytatnak-e eljárást. Fontos tudni azt is, hogy ha felszámolási eljárás indult egy cég ellen, akkor a cégnek az összes számlája lejárttá válik. Vagyis hiába van a számla szerint 60 vagy 90 nap a fizetési határidőig, a felszámolási eljárás miatt minden fizetési határidő automatikusan meg fog egyezni a felszámolási eljárás elindulásának napjával.

40 napos határidőn belül adta be az igényét - mi történik most?

Először is a felszámoló nyilvántartásba veszi a bejelentett hitelezői igényeket, és felállítja a hitelezői sorrendet. Szuper hír, hogy ha Ön 40 napon belül adta be a hitelezői igényét, akkor úgynevezett határidőn belülinek számít a hitelezői igénye. Vagyis Ön nagyobb eséllyel kaphatja vissza a pénzét.

Második lépésként a felszámoló levelet küld Önnek, amelyben visszaigazolja a hitelezői igényét – ez megegyezhet az Ön bejelentésével vagy el is térhet tőle. Egyúttal meghívja Önt a hitelezői választmányi ülésre. Érdemes odafigyelni arra, hogy megfelelő-e a felszámoló visszaigazolása. Ezt ugyanis csupán az átvételt követő 15 napon belül van lehetősége vitatni.

40 napon túl, de 180 napon belül adta be az igényét – van még remény?

Ha Ön – hitelezőként – a fenti 40 napos határidőt elmulasztja, akkor már lényegesen rosszabb a helyzete. A törvény szerint, ha 40 napon túl, de 180 napon belül jelenti be igényeit, akkor csak akkor fogják kifizetni a követelését, ha a 40 napon belül jelentkezett összes hitelező tőke- és kamatkövetelését 100%-ban kielégítették. Ennek az esélye pedig az esetek nagy többségében közel egyenlő a nullával!

Határidőn túl adta be az igényét – minden veszve van?

A válasz: sajnos igen. Ha Ön hitelezőként elmulasztotta bejelenteni követelését 180 napon belül, akkor könnyes búcsút inthet a követelésének. Ez a határidő ugyanis jogvesztő. Ezt követően már csak ún. „behajthatatlansági nyilatkozatot“ kérhet a felszámolótól, melynek segítségével kivezetheti a tartozást a saját könyvelésből.

A felszámoló mindent visz, avagy a cég új ura

Bármilyen nehéz is elhinni, a felszámolási eljárás elrendelését követően a cégvezető nem csinálhat a cégben már semmit. A cég új „ura” innentől a felszámoló. De ki ő és mi a legfontosabb feladata?

A felszámoló talán legfontosabb feladata, hogy a felszámolás alatt álló cég vagyontárgyait értékesítse. Az eladás folyamata nyilvánosan, pályázat vagy árverés során, az elektronikus értékesítési rendszeren (EÉR) keresztül a forgalomban elérhető legmagasabb áron történik.

A felszámoló az értékesített vagyon után kapott bevételből fizeti ki az adós hitelezőit és a felszámolás egyes költségeit is. Azonban érdemes tudni, hogy a “forgalomban elérhető legmagasabb ár” nem egyenlő a piacon elérhető legmagasabb árral. A felszámolási eljárásokban jellemzően a piaci árak alatt történnek az értékesítések, azért nem érdemes hátra dőlni azzal, hogy majd a felszámolásban értékesített vagyon fedezi a hitelezői igényeket.

A felszámolási eljárás költsége meghaladja a cég vagyonát – mi történik most?

Felszámolási eljárás megindítása

Sajnos a felszámolások nagy része ilyen. Hogyan lehetséges ez? Úgy, hogy a tulajdonosok gyakran még azelőtt „kimentik” a cég vagyontárgyait a cégből, mielőtt a felszámolási eljárás elindulna, vagy a cég már évek óta veszteséges. Az is előfordulhat, hogy hiányos a könyvelés és nyilvántartás, ilyenkor technikailag lebonyolíthatatlan a felszámolási eljárás. De mi történik ilyenkor? Ezekben az esetekben egyszerűsített felszámolásra kerül sor. A felszámoló tájékoztatja a hitelezőket arról, hogy egyszerűsített felszámolás iránti kérelmet kíván a bírósághoz benyújtani. Továbbá, legkésőbb a felszámolás kezdő időpontjától számított 45 napon belül megkéri őket, hogy amennyiben tudomásuk van az adós bárhol fellelhető vagyonáról, illetve segítséget tudnak nyújtani az eljárás rendes szabályok szerinti lebonyolításához, azt 15 napon belül jelezzék neki. A felszámoló az adós gazdálkodó szervezet vezetőjének a figyelmét is felhívja arra, hogy amennyiben a gazdálkodó szervezet nyilvántartásainak, illetve könyvvezetésének hiányosságait nem pótolja, egyszerűsített felszámolási eljárást fog kezdeményezni. Sőt, bírság kiszabását is kérheti a cég vezetőjével szemben. Ezt a felszámolási eljárást folytató törvényszék szabja ki.

Hogyan zajlik az egyszerűsített felszámolás?

Egyszerűsített felszámolási eljárás esetén a felszámoló úgynevezett egyszerűsített zárójelentést nyújt be a bíróságra, amelyben rögzítésre kerül, hogy az egyszerűsített eljárásra a cég vagyonának a hiánya, vagy a könyvelés hiányosságai miatt (vagy akár a kettő miatt egyszerre) került-e sor. Bármelyik esetről is legyen szó, a vezető tisztségviselő bírságolható! A felszámoló a jelentésben rögzíti továbbá hogy milyen, és mekkora összegű követeléseket jelentettek be a céggel szemben, és hogy mekkora összegű felszámolási költség keletkezett. Ez azért fontos, mert ha a felszámolási eljárás befejezését követően valamilyen, a felszámolt cég nevén lévő vagyon kerül elő, bizony a felszámoló és a hitelezők is bejelentkezhetnek a pénzükért.

Amikor a magánvagyonával felel

Felszámolási eljárástól a bűncselekményig – mire kell figyelni?

Nemcsak cége indítását, de adott esetben működésének a lezárását is komolyan kell vennie. A felszámolási eljárás ugyanis nem játék! Rengeteg olyan szituáció adódhat, melynek során Ön akár bűncselekményt is elkövethet - anélkül, hogy tudna róla. Hogy ez ne történhessen meg, nézzük a legfontosabb tudnivalókat. Először is nagyon sokan nincsenek tisztában azzal, hogy adósként hiába fizetik ki tartozásukat (melynek határidejét figyelmetlenségből elnézték), a nem kívánt felszámolási eljárás már nem fordítható azonnal vissza. Azt sem tudjuk elégszer hangsúlyozni, hogy cége felett a felszámolási eljárás kezdetétől már nem Ön, hanem a felszámoló rendelkezik. Ha ezt Ön nem tartja be és eljár a cég nevében, azonnal halmozott bűncselekmények sorozatát követi el! Ugyanígy a cégben lévő készletek, tárgyi eszközök, pénzeszközök és ingatlanok sem az Ön, hanem a vállalkozásának a tulajdonát képezik. Tehát a felszámolás jogerős elrendelését követően ezek felett sem rendelkezhet.

Amikor a magánvagyonával felel

Fontos tudni, hogy a felszámolás megindulását követően a felszámoló és a hitelező perelheti a volt ügyvezetőt is, aki a magánvagyonával felel a fennmaradt tartozásokért, amennyiben csalárd módon kimentette a vagyont a cégből. Érdemes tudni továbbá, hogy amennyiben sok pénz van a házipénztárban, a felszámoló azonnal követelni fogja a pénzösszeg átadását. Ha Ön ezt nem adja át, volt ügyvezetőként csődbűncselekményt és sikkasztást követ el. Hasonlóképpen, ha a könyvelésben tárgyi eszközök vannak, amelyeket Ön nem ad át a felszámolónak, az ugyanúgy csődbűncselekménynek és sikkasztásnak számít. Sajnos azt is el kell fogadnia, ha a felszámoló csak áron alul képes értékesíteni a vagyontárgyakat. Volt ügyvezetőként ebben az esetben semmilyen jogorvoslati lehetősége nincs.

Több éve történt? Nem kifogás!

Tudnia kell, hogy a felszámolónak kötelessége megvizsgálni az ügyvezető által megkötött szerződéseket. Ha a felszámolási eljárást megelőző 1 évben megkötött vagyonkimentést célzó szerződéseket talál, azokat köteles megtámadni. Ilyenkor az ügyvezetővel, tulajdonossal szemben akár pert is indíthat. Sőt, az adóhivatal akár 5 évre visszamenőleg is folytathat adóellenőrzést a felszámolási eljárás alatt álló céggel szemben. Amennyiben a könyveléssel kapcsolatban bármilyen visszásságot tapasztal - mivel az akkori ügyvezető a cég feletti rendelkezés hiányában nem tudja igazát megvédeni - az adóhiány megállapításán kívül esetlegesen további büntetőjogi szankciókkal is számolni kell. E tekintetben a Büntető Törvénykönyv is szigorúbb szabályokat hozott: amennyiben a felszámoló bármilyen csalárdságot észlel, köteles az ügyvezetőt feljelenteni. Máskülönben őt terheli büntetőjogi felelősség.

A fentiek hallatán legszívesebben homokba dugná a fejét és fel sem venné a kapcsolatot a felszámolóval? Ez is nagyon rossz ötlet! A felszámoló ugyanis ebben az esetben is büntető feljelentést tesz. Volt cégvezetőként Önnek kötelessége átadni a cége könyvelését. Továbbá, az Ön felelőssége a zárómérleg elkészítése is. Cégvezetőként mire figyeljen közvetlenül a felszámolás megindulása előtt?

Mindenképp hagyjon pénzt a bankszámlán a felszámoló költségeinek fedezetére, ugyanis ez javítja pozícióját a felszámolóval való tárgyalás során. Minimum 150.000 Ft céltartalék képzése egyébként is kötelező!

Továbbá, közvetlenül a felszámolási eljárás megindulása előtt semmiképpen se fizesse ki csak az egyik vagy másik hitelezőt, ugyanis ez jogtalan előnyben részesítésnek számít és szintén büntetendő. A felszámolási eljárás kielégítési sorrend terén sem bízza a dolgokat a véletlenre, ami a törvényt illeti. Gyakran előfordul ugyanis, hogy az adós gazdálkodó szervezet felszámolás körébe tartozó vagyonából nem lehet valamennyi vele szemben fennálló követelést kielégíteni. Ilyen esetben az ún. kielégítési sorrend szabályait kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a törvény különböző kategóriákba sorolja a hitelezői követeléseket, és azokat sorrendbe állítja. E sorrend szerint kell az igényeket kielégíteni.

Fontos tudni, hogy a hatályos jogszabályok a fizetésképtelen helyzetbe került társaságok vezető tisztségviselőinek felelősségét rendkívül komolyan veszik. Mindenképp célszerű a felszámolási fenyegetettség tudatában szakértőhöz fordulni, hogy elkerüljük a későbbi felelősségre vonást.

Ha nyugodtan szeretne aludni...

Most, hogy a felszámolási eljárás fogalma sem mumus többé, egyetérthetünk abban, hogy ez a negatív eljárási forma nem játék. Komoly következményei lehetnek, ha Ön nincs tisztában a hatályos jogszabályokkal, illetve nem mozog otthonosan ezen a területen.

Következésképp érdemes minden esetben olyan - több évtizedes tapasztalattal bíró - csapat segítségét kérnie, amely precíz, lelkiismeretes és a legnagyobb gondossággal végzett munkájának köszönhetően jelentős anyagi veszteségtől kímélheti meg Önt, teljes kontroll alatt tartva a folyamatot az elejétől egészen a végéig.

Kapcsolatfelvétel

A szerzőről

author

Buga Tamás Imre okleveles közgazdász, felszámolási és vagyonfelügyeleti szakközgazdász, 20 éves tapasztalattal bír a fizetésképtelenségi-, csőd és végelszámolási eljárásokat illetően. Tagja a Felszámolók Országos Egyesületének, korábban a nemzetközi felszámoló szervezet (INSOL) tagja is volt. Felszámoló cég első számú vezetőjeként közvetlen rálátása és szerepe volt több mint 5.000 eljárás lebonyolításában az elmúlt 20 év során. Jelenleg a Consortio Zrt. tulajdonosaként és vezérigazgatójaként munkatársaival a fizetésképtelen vagy csődközeli helyzetbe került cégek számára nyújt segítséget, vállal közvetítő szerepet, illetve végez végelszámolási eljárásokat.